Szebb estét mindenkinek.
Ajjaj a mai nap nem a mi napunk volt.
Tegnap este óta valami nagyon nincs rendben. Alig aludtunk, folyamatosan fájt a fogacskám helye. Csak nem akarnak kibújni a többiek. pedig már nagyon várom őket.
Este, éjjel és hajnalban óránkánt ébresztettem a szülőket, hol vízet hol pedig az ígyemre kértem a masszírozást, vagy nyugtatást.
Reggelre teljesen készen voltunk. A napunk így teljesen össze vissza csúszott, mert korán volt a reggeli de azt se kívántam nagyon. Viszont a vizet azt nyakaltam rendesen.
Délelött is nehezen kezelhető voltam. Nem volt más megoldás mint a séta. Jól nagyot sétáltam Apával. Bár csak a felére emlékszek, mert a többinél elbóbiskoltam.
Délután hazaérve, egyből ebédeltünk. Én látom ám Apa mit csinál ami már nem fogy el pürém azt megeszi. Most viszont én voltam a soron belekostoltam az Ő ebédjükbe. Finom galab leves volt a leve ízlett, a fehér tésztával még barátkozok. A sült krumpli is csúszott nekem.
Délután csak nem nagyon akart álom jönni a szememre, pedig mindenki azon dolgozott, hogy tudjak aludni. Így eztán volt ám móka kacagás.
Csak késő délután engedtem az álom csábításásnak, amikor séta idő lett volna, én cserébe jó nagyot aludtam.
Ébredés után éhes voltam, de először letisztáztam Apa pólóját kétszer is. Bár várhattam volna, és akkor a másik pólóját amortizálom le.
Fürdés után már annyira nem voltam álmos, de a ringatás segített, és elterelte a gondolataimat a fogacskámról.
Annyira fáj, hogy teljesen ki vagyok készülve tőle. Megyek egy kicsit kipihenem magamat. Szép álmokat én is próbálok aludni.