Szombaton még itt volt a nagyi. Így lementünk családilag sétálni. Igazából Peti teljes kényeztetében volt, mert mindenre felkészültünk. Zsuzsi vitte a kengurúban, de toltuk mellette a babakocsit is, természetesen az élelmezést sem vettük félvállról azt pedig én vittem velük. Szóval mindenkinek volt szerepe.
Vasárnap reggel arra keltünk fel a Peti nagyon dolgozik a kiságyában, elakadt és nem tetszett ez a tény neki. Gyorsan megigazítottuk neki a párnáját és vissza is aludt. Ekkor imába foglaltuk a nevét, azzal hogy még egy órára hagyott aludni. Délután „fegyenc edzést” tartott Zsuzsi neki. igyekeztünk erősíteni a nagyizmot és a kar és hasizmot, így felüléseket gyakoroltattuk. Természetesen csak szép lassan kezét megfogva ültettük fel.
Hétfőn ugyancsak gyakoroltuk a mozgásokat vele. Délután a jó időre hivatkozva kimentünk sétálni. Délután beszerző körútra indultam, ismerőstől kaptunk 2 zsák baba ruhát amit elhoztam. Jó volt beszélgetni kicsit olyanokkal akik hasonló cipőben járnak és éppen az egész napot a gyerek nevelés tölti ki.
Kedden folytatódott a fogígy fájása Petinek, így három állásban működött. Vagy fájt neki a fogyígye, vagy evett, vagy aludt, ebben a háromszögben mozgott. Amelynek sorrendje nem volt állandó. Esti fürdés elött lementünk kengurúzni kicsit sétálni, új útvonalon, új területek felé.
Szerdán havi kötelező orvosi vizit volt. Ahol megnyugtatták Zsuzsit teljesen természetes, most a sok védő oltástól nem gyarapodik annyit a Peti. Délután ismét kimentünk sétálni. Úgy néz ki tényleg kezdi élvezni a sétákat, főleg ha nem a kocsiba van.
Csütörtökön ismét a korházat látogattuk meg mert foglalt időpontunk volt. Kötelező korházi vizsgálat. Mit ne mondjunk, egy sürgösségi vizsgálat alatt jobban megvizsgálják mint normál beérkezéskor. No de sebaj, megnyugtattak bennünket minden rendben.
Pénteken délután folyamán Peti próbálkozott a kiságyában is megfordulni egyedül a takaróval. Még nem sikerült teljesen csak félúton megállt. Késő délután megtört a jég az első vendégek bejelentkeztek hozzánk már ők is várták nagyon a találkozást a 3 hónap karantén mindenkit megviselt. Nem voltak sokat, de tartalmas beszélgetést tudtunk folytatni. Nagyjából kiegyenlített viszony volt 3 felnőtt – 3 gyerek így az átlag életkor jó le is ment egy tinédzser korára. Amúg jó volt ismét találkozni régi ismerősökkel.
