Szombaton kimozdultunk sétálni. A fiatal úr megpróbált túljárni az eszünkön. Bepróbálkozott, hogy éhes. Éhes? De az hogy lehet? Indulás elött evett. Igen éhes volt, amit a sétára szántunk adag azt bepuszilta már akkor mikor még ki sem értünk az utcára. Mondhatni számítottunk rá. Arra viszont nem, hogy mindkettőnket bebolondít és haza kell mennünk valamiért. Zsuzsi plusz hadtáp ellátásért, én nekme meg a kenguru erszényért. Végül is azért izgalmas napunk volt. Cserébe pedig jó kis fogyasztást produkált.
Vasárnap a pihenésért és a beszerzésér volt a főszerep. Sikerült jó áron ruhákat szerezni. Közben otthon nyűglődés volt. Szerencsére azért a kaja is fogyott rendesen. Estére elfáradt Peti és az utolsó kortyokon szinte el is aludt.
Hétfőn nagy dolgok voltak kibontakazóban. Lassan kezdjük megszokni, hogy az éjszakát sikerül neki felébredés nélkül végig aludnia. Ami még nagyobb attrakció és szanzáció. Sikerült kinyomnia magát és átfordulnia egyedül.
Kedden az ortopédián volt jelenés a fiatal úrnak. Az elmaradt vizsgálatok miatt. Szerencsére minden rendben volt. Tovább gyakoroltuk az átfordulást.
Szerdán tovább folytattuk a gyakorlást. Most már segítség nélkül is sikerült egyszer kétszer átfordulni.
Csütörtökön reggel versenyeztünk ki ébred fel korábban, ki ébreszti a másikat. Erősen indult a reggel, majd egész nap nyűglődés volt. Én a céghez mentem be dolgozni. Délután Zsuzsi indult beszerző körútra. lehet kengurú farmot nyitunk. Annyi kenguru cuccot szereztünk be. Estére helyre állt a világ béke mindenki nyugodtan és tele hassal ment el aludni.
Pénteki napon reggel egy junior akrobatát találtunk a kiságyban, már felkelt és éppen melegített a gyakorlatokra. A délelött eléggé nyűgösen telt el, de a délután már plusz felvigyázóval és izgalmakkal telt el.
