Szombaton ismét erős fogyasztással indított Petikénk. Hajnalban a 100 ml-t bepuszilta, de a nap további részében már elmaradt a fogyasztása ettől. Napközben sikerült a céges ajándék pénzből bevásásrolni neki egy játszó szőnyeget, amelyet csak másnap állítottunk hadrendbe mert először kimostuk. azért vannak részek amelyekkel már szombaton is tudott játszani.

Vasárnap már teljes üzemben tudtunk játszani a játszó szőnyegen. A gyári plüs figurákhoz még feltettünk kicsi csillingelő díszeket is amelyek vonzák a tekintet, és ha hozzáér a plus figurához akkor hangot ad, ezzel is ösztönözve a visszajelzést a tapintáshoz. A délután egy részét kinn töltöttük, kimentünk sétálni. Jó idő volt így szinte észre sem vettük mennyi idő telt el. A fiatal úr jelzett csak, éhes, így haza is indultunk etetni, és pihenni. Annyira aranyos kis sapkája volt mint az igazi felfedezőknek.

Hétfőn a megszokott reggeli ébresztőt korábban fújta meg a piciként, ami nem lett volna probléma ha utána kb. 1 óra múlva nem jelzett volna, hogy ismét éhes. Ilyenkor nincs mit tenni, a fejlődésben lévő szervezet enni kér, akkor adni kell neki. Sajnos ez az 1 órányi és a kevés esti alvásnak a hiánya masszívan rányomta a bélyegét a napra.

Kedden, ismét sétáltunk egy jó nagyot ismerkedtünk a városban, babakocsival hogyan lehet közlekedni. Új útvonalat próbáltunk ki, illetve elvitelre akartunk ételt, de sajnos nem jártunk sikerrel. Jól el sétálgattuk az időt amikor a Petikénk szólt, letelt a három órás törelmi ideje enni szeretne. Délután már itthon voltunk gyakoroltuk a magánhangzókat, az a, ó, és az e hangok kombinációjával már egész jól elbeszélgettünk. Tetszett mindenkinek ez a beszélgetés.

Szerdán valami olyasmi történt amit eddig nem is gondoltunk. A Petike elkezdte saját maga tartani a fejét.

Ugyancsak délután az előző nap beszerzett kenguru erszényt kipróbáltuk. Egészen meglepte a fiatal urat a helyezet, közel van hozzánk mégsem fogjuk de megyünk vele.

Csütörtökön már szokás szerint a játszó szőnyegen gyakoroltunk a poronttyal, amikor csak azt vettük észre, hogy saját magától kiemeli magát körbenéz és visszafekszik. Ezt a műveletet többször is megcsinálta, csak biztosak legyünk abba, jól láttuk.

Pénteken ismét a csimpaszkodás volt a fő szerepben délelött, délután pedig a gyakorlás, mint beszédtechnikában mint erősítésben. Ismét gyakoroltuk a magánhangzókat, és mellette a fejtartást. Tisztára olyan mint egy apród iskola. Szerencsére Petikénk élvezte a helyzetet. Délután még kipróbáltuk mit szól ha a szabadba visszük ki a kengurúval. Közel 1 órát voltunk kinn vele egészen jól viselte.