Ma volt az első szombat amit csak Anyával és Apával töltöttem.
Reggel megint adtam nekik feladatot, nyűgös voltam és ki kellett találniuk mit is szeretnék. Ahogy látom kezdenek kiismerni, mert viszonylag gyorsan kitalálták a problémámat.
Azért még tudok nekik meglepetést okozni, hova tűnik a betermelt kajám. A pelusban nem találták. Azért a délelött utolsó étkezését megkoronáztam egy fürdetéssel, mert azt mondták, nem lenne gazdaságos ennyi popsi törlőt elhasználni ekkora felület tisztázásához.
Ellenkeztem egy kicsit, de jó volt ismét szabadon lenni.
Délután is adtam feladatot a szülőknek. Erősen gondolkodtam milyen feladatot is találjak ki nekik.
Aztán azt találtam ki hogy fájt a pocim. Hiába mondtam nekik kicsit lassan esett ez le nekik.
Azért innen csókoltatom a melegpárna feltalálóját, jó dolog ez. Elmúlik a poci fájásom. Most újra ki kell találnom valamit amivel a szülőket megfoghatom.
A kaja kómában nem negedélyezett a fényképezés, hiába pöröltem a szülőkkel mégis készítettek képet.
Eddig egészen jól vizsgáznak.
Ki is merültem ebben a sok gondolkodásban. Jó éjszakát mindenkinek