Apa tegnap este, csak egy Beatles szám címét hajtogatta. „Hard Day’s night”.
Mit lehet mondani, mindenkinek nehéz volt a tegnapi nap.
Most már 24 óraája itthon vagyunk, nekem még szokni kell az otthoni környezetet. Jó hogy közel vannak a szülők, de sokszor nem tudom elmondani mit is szeretnék. Kiborultunk mindannyian, én Ő rájuk hogy nem értenek meg, Ők meg rám, mit akarok.
Ma van Anya névnapja, jó kis ajándékot kapott tegnap. Ma Apa felköszöntötte az én nevemben is.
Amúgy ma volt a doktornéni, Ö csak beviharzott a lakásba az elbocsáltó papírt kérte a korháztól, majd annyit mondott 3-ra vetkőzzek le. Én ellenálltam, de a szülők szót fogadtak, kiírt sok gyógysert amit a korháznak kellet volna adni. Apa meghozta a gyógyszereket és a mérleget, hogy statisztikázni tudjunk. A doktor néni feloldotta Anyának a legtöbb korlátozásást, a tej mentes étrend még mindíg játszik, de állítólag a többi mehet.
Délután már igazi családi pihenésben voltunk, mindenki kifáradt.
Esti etetésre Apa hozott olyan cumit amit a korházban használtam. Valahogy mégsem volt az igazi, vagy még össze kell hangolódni a munkánkat, viszont Anyával bepusziltam az előírt adagomat.
Ma azért tovább folytatódott az egymással való ismerkedés, sok időbe telik mire kiismerjük egymást.
El is fáradtam ebben a napban, jó éjszakát mindenkinek.