Ma nagy napra virradtunk. Anya megy okosodni, vész esetén mit kell csinálni velem. Apa meg baba tetris challange-t készített a jövőbeli ruháimról.
Tiszta téboly az egész nap.
Délután aztán kiderült milyen meglepetés is lesz. Hivatalosan is pápát intünk az PIC-től és megyünk haza. Így hát viszlát kedvenc ágyikóm.
Hello új ágyikóm.
Délután meg volt az utolsó vacsoránk még bennt, állítólag anélkül nem engednek el.
Apa és Anya még etetés elött összepakolta a cuccokat, így már csak engem kellett felkészíteni az útra, hogy ne fázzak. Azt hiszem jó munkát végeztek, bár a ruhát amit adtak rám kicsit nagy itt ott, de ez az overál összefog.
Aztmondták menjünk haza, engem visznek szóval én nem bánom ha jó hely akkor szívesen megyek.
Apa vitt ki a kórházból és hirtelen idegen lett minden.
Az amit Anya és Apa otthonnak mond, ott jó meleg volt és jót is aludtam, egészen jó volt minden az első étkezésig, ott borult minden valami mégsem a régi volt más a cumi.
Úgy néz ki még mindíg dolgozni kell a tejcukor feldolgozásán, egész estés programot csináltam Otthon, jól bemutatkoztam a szomszédoknak is.
Azért estére még Apát a gyógyszertárhoz elugrasztottam, mert kellet segédeszköz a szelekre. Addig Anya ideigein táncoltam rendesen. Azért kicsit abbahagytam amikor megemlítették hogy visszavisznek.
Éjszakára kezdtek a dolgok hasonlóan összeállni mint bent. Már kiabálás nélkül megettem a éjszakai vacsit.
Kell az a másik cumi, azzal jobban haladok.
A nap eléggé mozgalmas volt és sok újdonság volt. Holnap azért még ismerkedek az új hazával.
Szép estét mindenkinek.